Kocsér – Köröstetétlen összekötő út, Kutyakaparó csárda mellett helyezkedik el.

Ezen a helyen már több, mint 200 éve csárda állt és csárda áll ma is, ahol Petőfi is megfordult, aki a fogadóról egy költeménnyel emlékezett meg az utókor számára.

Historia Domuszban olvasható: ”1890-év június 1. A kaparásnál lévő fakereszt ugyancsak az alapító Bátor József által újonnan elkészítettvén, illetve felállíttatván az a mai napon főtisztelendő Gyurinka Antal kerületi esperes és Nagy-kőrösi plébános által ünnepélyesen felszenteltetett”.

A feszület elődjét már Petőfi Sándor: Kutyakaparó c. versében is „megénekelte”: „A csárdától vagy száz lépésnyire, Kopár dombtetőn fent, Senki által meg nem látogatottan, Áll egy régi kőszent; Ennek is valaki egy kopott tarisznyát Akasztott a nyakába, Mintha mondta volna: menj isten hírével, Mit állsz itt hiába!”.

Az elmúlt évszázadban a környéken élő gazdák, tanyasi szomszédok tartották rendben a feszületet.

Az elmúlt évtizedben már a Kocsér Község Önkormányzata kezdeményezésével, támogatásával állagmegóvási munkákat szervezett.